Közel egy hónap telt el az előző bejegyzés óta. Sok minden nem történt, viszont a napi rutin szinte beállt. Csúszások persze akadnak + - 1-2 óra de már kiszámítható. Alex anyu munkába indulása után kezdődik a napunk, amíg behívom az e-maileket, adott esetben reagálok rá, Alex addig csendesen tv-zik, ez már szinte menetrend szerint max. félóra Ő utána automatikusan jön, apa elég volt én jövök, és tényleg jön a játék, majd a délelőtti séta bevásárlós séta, hazaérve kis játék, olvasás, majd neki alvás, nekem pedig a reggeli, olvasás vagy bármi. Ébredés után ebéd, majd nagy játék a kertben késő délutánig, fürdés, vacsi, és alvás az utolsó 3 tevékenység egyikére Alex anyu is beesik, mikor melyikre, de az alvásos részre már itthon van. Abszolút tervezhető lett a nap, a homokozós játéknál csak mint valaki legyen mellettemre van szüksége nyugodtan olvashatok, vagy ha nem lennék lusta kivinni a kertbe a laptopot akár netezhetnék is. Lassan de biztosan napról-napra egyre többet megy egyedül, és ahogy nő egyre több lesz a hiszti is, már lassacskán eljutunk a földhöz vágom magamathoz, de remélem erre nem kerül sor, most szokjuk a leszokást erről is… ez mondjuk egy kicsit nehezebb, ordítás kezdődik, rászólok, hogy hangosabban, mert Nyíregyházán a nagyi még nem hallja, ilyenkor persze szót fogad még jobban üvölt, ilyenkor otthagyom és csinálom a dolgom tovább, még egyszer visszaszólok, hogy a nagyi még mindig nem hallja, és láss csodát a hiszti bő fél perc után abba marad. Amik történtek viszont, attól függetlenül, hogy nem volt sok,remélem megmarad benne. Megvolt az első nagy strandolás, ami nem a munkáról és haza rohanásról szólt, hanem az Ő pancsolásáról, itthonra is beszereztünk egy pici medencét, ezt is szereti. Jövő hétre beújítottam F1 belépőket, remélem ez is tetszeni fog neki, és nem csak apa boxutcás igényeit elégíti ki. Hétköznap nem, de hétvégét már általában Alex anyuval kalkulálva tervezem, ez jó, de már Ő is látja mi lett a vége a nagy munkába menetelnek, és néha nekem is lelkiismeret furdalásom van miatta, de én ezen nem tudok változtatni, teljesen átfordult a gyerek Apa-Anya kapcsolata, gyakorlatilag Dadusnak, vagy vigyáz rám amíg apa elvannak használja az Anyját, sokat nem foglalkozik vele, viszont örül amikor megjön. Ilyenkor az egyik szemem sír a másik nevet, lehetne mondani, mert azért az mégsem normális, hogy biztonsági őrnek nézi az anyját, de örülök is mert szinte minden gondolatát mozdulatára megerősítést vár tőlem. Ez mondjuk nem pont az Anyjával szemben kellene csinálnia, de egyáltalán nem baj, mert az idegeneket is így kezeli, ez viszont tényleg jó, az Apa szabad, vagy sem szavakat várja. Sokat olvastam mostanában utána, rosszkor ment dolgozni, pont ez az időszak amikor kialakul benne a kötödés, és mivel napi 2-3 órát látja csak, nem túlzottan veszi komolyan…

Sokan kérdezték, mailben vállalom-e a 2. felnevelését is? Ne rohanjunk ennyire előre. De van egy elképzelésem a dolgokról. 35 után már nem szeretnék több gyereket vállalni, ennek több oka is van, nem sorolnám fel, mindenki olvasson utána. Ez másfél év, elég necces lenne beleszorítani… , a kérdésre a válasz, most azt mondom, hogy nem! Ez abszolút nem egészséges amit csinálunk, viszont ha ezt dobná az élet ismét akkor igen, sőt utólag visszagondolva, nincs az a pénz, az a munka amiért lemaradtam volna az első lépéseiről!   

megyek videó fent.

kampány szlogen teljesen egyetértek vele! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.