2009.05.28. 15:37
Egy hét eseményei..
Baromi hosszú hét volt. A napok nemhogy könnyebbek, egyre nehezebbek, mindkettőnknek. Hétfő volt a csúcspont, nem egyszerű leírni, de talán, ha leírom segít. Nagyon régen nem jött ki könny a szemen, megtörni sem sikerült senkinek lelkileg, de ez a hét maga volt a pokol, hétfő főként ekkor bevallom férfiasan sikerült bőgnöm is mint egy gyerek.. Alex anyunak nemhogy rövidebbek lennének egyre hosszabbak a hétfő különösen, céges ingyen kaja volt, annak örömére, hogy baromi sokat dolgoztak, és most már nem fognak (ez nem igaz) Fostam a hétfőtől elégé, mert mint mindig, ha ketten vagyunk itthon este és Alex csak velem alszik el akkor olyan 10:30-11:00 körül felriad, de gond nincs mert akkor már itthon van Alex anyu és nála nyugszik meg. Elég korán volt a vacsorájuk a helyet együtt néztük 11-kor bezár, a kaja is kevés az emberek is hullák, 2 utcára van tőlünk, bőven itthon van mire gond lenne.. Nem így lett és ez volt a gond, és egyben az utolsó utáni csepp. Alex először fél 10 körül riadt fel ez még light volt pár perc alatt a vállamon vissza aludt, a menetrendszerinti 11 már nem iszonyatosan sírt hiába cipeltem, ringattam, zenéltem neki, nem történt semmi, semmi addig a pillanatig amíg ficánkolva, ugrálva rá nem cuppant a mellemre. Nem, nem vicc véletlen volt fél perc alatt elaludt, én bőgtem mint az állat, egy ilyen helyzetet nem lehet kezelni, abban a pillanatban összetörtem. Még most is amikor felvillan a kép könny csordul a szemembe. Nem vártam tovább ez volt a vége, nem épp szalon képes smst küldtem Alex anyunak, hogy mégis merre jár? 20 perc múlva itthon volt! De ez akkor már késő volt, megoldás ezek után nincs, most lehet elítéltek, de akkor abban a pillanatban közöltem vele, ha ez nem változik meg zárós határidőn belül kap rá 1 hetet, bármennyire is szeretjük, és nem akarjuk elvaszíteni, de összepakol és költözik természetesen egyedül, ezt így ebben a formában tovább nem csinálom. Felvirradt a kedd egy ünnepi nap, elvileg 2x-esen mert 1 részt házassági évfordulónk van 2. Alex elindult még csak nagyon kezdetlegesen, de egyre többet lép, ha fogom a kezét 3. ma van Alex anyu VIP napja mától minden megváltozik (he-he). Nem tudom mit érzett meg Alex a tegnapi estéből, hogy feszültebb volt az esti beszélgetésünk mint az eddigiek, vagy csak tudatni akarta velünk, hogy örül a napnak, mert ha nincs ez a nap akkor Ő sincs de egész nap gügyögött, játszott, járni próbált igazi minta álom csákó volt, mondjuk mindig, de kedden különösen, estig. Este elmentünk Alex anyu elé a melóba, hogy hazahozzuk, és egy pár órát mi is eltöltünk együtt ha már a mi napunk van, és átbeszéljük még egyszer a mit lehet csinálni dolgot. Elmentünk, de Alex anyut otthagytuk mert nem sikerült végeznie időre, így mire hazaért én pár pohár whiskyvel az agyamban, mert házassági évfordulóztam egyedül, Alex csak natúrban, bőgve, hogy anyát otthagytuk elaludtunk. Tegnap végre volt egy közös felhőtlen reggel Alex anyu szabadnapos együtt megyünk sétálni, ha megjavul az idő játszótérre Alex érezhetően élvezi a helyzetet végre minden rendben játék anya, apa ez egy k**a jó nap. Délig, déltől minden a régi, elvileg ma mentünk volna vacsorázni a tegnapi nap helyett, de még jó hogy nem tettük mert kb. 20 perc után felálltam volna és ott hagytam volna anyát a telefonjával. Egész nap megállás nélkül csörgött ezt Alex délutánra már keserves sírással jelezte hogy nem tetszik neki, hogy anya fülén telefonnal mászkál egész nap játék helyett. Mivel a telefonbeszélgetéseket végig hallgatva azt a konzekvenciát vontam, hogy azért dolgozik annyit mert mellényúlt és szar embereket vett fel, de ez minket nagyon nem nyugtat meg, megkértem, ha ilyenek lesznek a szabadnapjai akkor inkább ne legyen mert ennek nincs értelem, és a fent már említett 1 hetes ultimátumot 2 hétre módosítottam, két hét cseréld a szar embereid, tanulják meg mit kell csinálni és te dolgozz úgy mint egy normális ember, de há’istennek ebben még az Ő főnöke is támogat, tegnap a sokadik telefon után közölte vele, hogy neked szabadnapod van. Meglátjuk mi lesz belőle.. Ma ismét áll észrevétlenül átlépett a mosogatógép egyik felétől a másikig, hűtő mágnessel a kezében, amikor rájött, rám nézett, nyugtáztam, hogy mit csinált gyorsan nagy vigyorral seggre huppant. Ma délutánra még van egy új kedvenc játszóteres látogatásunk, a város szélén van egy kis tó, és annak partján van egy modern játszótér ezt imádja úgyhogy oda mindenképpen megyünk….
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Eriberi33 2009.05.28. 22:31:31
Remélem, AlexAnyunak sikerül megváltoznia, és rendbe jön minden!!!!
Zsuanyuka 2009.05.29. 11:01:13
Figaro 2009.05.29. 12:19:04
Szerintem nem kicsit, hanem nagyon :))).
Gondold végig mit írtál. Gondold végig pedagógus szemmel..
de segítek amire hivatkozol kamionos feleség, benne van a mondatodban a feleség van otthon mondhatnám ott a csöcs kéznél. a másik és mindkét esetben a gyerek már kiskorától hozzászokott ahhoz, hogy apa nincs otthon ergo kevésbé érzi hiányát. Nálunk mi a sztori? 11 hónaposan Alex anyu egyik napról a másikra eltűnik Alex életéből előtte 11 hónapot vele volt itthon, ismerted a munkám lényegesen kevesebbet voltam itthon. Tehát a hogy délelőtt nincs itthon oké az hogy délután oké, de éjjel 11-kor????
tudod, hogy azért támogattam az ötletet, ha nem akkor most leírom, hogy helyben van 15 perc tőlünk gyalog a munkaideje 8-17 tart hivatalosan, de vegyük azt hogy végig van mint a többiek hogy képben legyen 20-kor vége a melónak, tegnap a szitu megismétlődött 21-kor Alex felsírt hívtam, hogy hol vagy? Azt most ne nézzük, hogy 2 mobil közül egyiken sem sikerült elérnem bár az egyiken igen kb. 20 perc elteltével. Ő megint épp az emberei helyett dolgozott, holott jól tudja, hogy a gyerekét egész nap nem látta, a gyerek sem Őt és val'szeg fel fog kelni. Ezeknek a tükrében ez szerinted normális? és maximálisan tolerálnom kellene? nem kellene hisztiznem? ma reggel látta először az anyját, mert ugye tegnap nem találkoztak.. 25 percen keresztül üvöltött amikor az anyja kilépett az ajtón és elment dolgozni. ez is normális ugye? SEMMIT NEM KÉRTEM MÁR LESZAROM MIT HOL ÉS HOGYAN CSINÁL, CSAK ANNYIT HOGY FÜRDÉSRE ÉRJEN HAZA AZ 2 ÓRÁVAL A MUNKAIDEJE LEJÁRTA UTÁN VAN...
Mit adtam én x millió benne a cégben ezt bebuktuk, kirúgtak a munkahelyemről, az itthoni gondokat egyedül kell megoldanom, pluszban 2 hétig a gyerekkel az Ő munkáját végeztük, hogy támogassuk napi 2x3 órát aszalódott a kocsiban. A gyerek az én mellemet szívja amikor felriad, mert még mindig nem szoktatta le az éjszakai szopiról.
ezek tükrében nagy elvárás az eset 7?
Zsuanyuka 2009.05.29. 21:42:39
Nem, nem túl nagy az elvárásod, de aszem A. a. sem így tervezte a munkába állást. Nem úgy ismerem, hogy szándékosan ne akarna hozzátok időben hazamenni. Biztosan benne is dúl a lelkiismeretfurdalás minden nélkületek töltött óra miatt, és ez mégjobban összezavarja a döntéseit a munkában. Nemtom, az apukák hogy vannak ezzel, de mint anyának (legalábbis én tapasztalatom)már soha többet nem adatik meg a "maximálisan a munkámra koncentrálok" gondolatok, mert nem lehet egy pillanatra sem elfelejtkezni arról, hogy már nem vagyunk "függetlenek". Én is dolgozom (monjuk 1000x jobb helyzetben) 12 hós korátol és hiába ugyan ott, ahol előtte 11 évet lehúztam, már semmi nem olyan mint régen. Az ember egy része otthol marad, akármit is csináljon éppen. Sőt, a rossz dolgok 100x jobban levernek, mivel azzal a tudattal kell lenyelni, hogy inkább a gyerekkel lettünk volna. Szal megértelek Téged is, de A.a.-nak sem lehet most könnyü. És biztosan igyekszik hamar túllenni ezen az egész sz...rságon, ami az elejével jár. Ő sem csak maga miatt vállata el!
Ami a kis Alexet illeti, tényleg nehéz időket él meg, de talán mire oviba megy már nem is fog emlékezni ezekre a nehéz hetekre.
Én is ebben hiszek, hiszen most éppen én is a leszoktatás nehézségei előtt állok és nemcsak az éjszakákkal van gond, hanem mi még 21 hósan is naponta 3x szopizunk. Most hogy tudnám elvenni tőle úgy, hogy egész nap együtt vagyunk és csak azért nem kapja meg, mert én nem akarom??? Pedig ezzel az érzéssel kell hamarosan megbirkóznia.
Szal nem vagy egyedül a nehézségeiddel. És aszem jó ha tudunk róla beszélgetni, nem?