Lassan eltelik egy hónap, hogy ez a blog elindult, akkor megígértem, hogy a későbbiekben leírom, miért térképész a mi pocaklakónk. A történet tavaly novemberétől indul, térképészanyu számos iskola, diploma, pár nyelvvizsga után még mindig tanulási kényszert érzett (ezt most nem negatív vagy cinikusan gondolom, őszintén büszke vagyok rá) jelentkezett egy idegenvezetői tanfolyamra, mert hátha jó lesz valamire, ha másra nem legalább, ha lesz gyerekünk tudjuk melyik településen mi található, és valahol az országban egy városban, feltesz egy kérdést, hogy mi, és miért van itt, ki építette vagy akármit, legalább az egyikünk válaszol rá, és nem utolsó sorban ebben az országban élünk egyáltalán nem gond, ha mi is tudjuk, milyen csodás helyek vannak kicsi, de igen szép országunkban. Gondoltam gyerekjáték lesz diploma után, hát ez még is csak „egy” OKJ-s vizsga, kívülről mit látok belőle, a busz első ülésén összerakott szőke csaj, turistáknak hablatyol, jobbra parlament balra szobor , ez igazán nem lehet bonyolult, itt kérek elnézést minden idegenvezetőtől, hogy amíg nem láttam bele leértékeltem őket. Tehát az első napon hazajött egy halom könyvvel, amiben a térképen sem találom meg a települést, de a könyv részletesen beszámol, hogy mi található ott, hány téglából áll a tornya, mikor, ki, milyen stílusban, miért építette, és ezt majd a záró vizsgán meg is kérdezik. Így kezdődött…. Elérkeztünk idén júniusban a záró vizsgákhoz ekkor már rajta voltunk a babaprojekten, amikor sikerül- sikerül elven. Éjszakákat töltött egy kb. 500 oldalas ország ismeret könyvvel a kezében, megjegyzem ez kb. olyan száraz, mint a Római jog vagy a Népszabadság gazdasági rovata egy kútásónak, 3 fős falutól megyeszékelyeken át a fővárosig, több száz település. Az éjszakai tanulástól, a napi munkától kialakult helyzetnek köszönhetően, pirosszka majd egy hét csúszásban volt, a teszt vásárlása előtt, mivel folyamatosan a könyvet olvasta állapítottuk meg, hogy ha most fogant biztos térképész lesz, az anyja által már ismer az országot, kelettől- nyugatig minden négyzetcentiméterét , így ragadt rá egy hónappal később a Térképész név……

Ezen a napon a blogfordulón, szeretném megköszönni feleségemnek, hogy van már kiről, miért írni egy blogot, és a két klippel még egyszer megköszönni, hogy az esküvő napján a holnap hídjára léptünk, és az élet szép, ők a minden……

(az első klipp a bevonuló, a második az aláíró zenénk)