Már eltelt egy hét, hihetetlen, ha ilyen sebességgel telik, jövő héten arra kelek, hogy diplomázik… A tegnapi fürdés már elviselhetőbb volt a végére már majdnem elaludt a vízben. De ezt überelte az éjszakával ez megint horror volt. Kitaláltunk, vagyis nem mi hanem a védőnő javasolta állítólag beválik, kipróbáltuk mindkét nap tényleg bejön, semmi komoly, ha éjjel felkel anya nem tudja megnyugtatni, akkor próbáljuk ki hogy ráfektetjük az én mellemre, és működik gyakorlatilag fél perecen belül elhallgat, és már horpaszt is. Éjjel menetrend szerint, beálltunk a kilences fekvésre mármint, én és Alex anyu, mert eddig minden nap egy körül kelt, addig legalább pihenünk egy kicsit, ez tegnap nem jött be. Fél tízkor már hallatta a hangját, kajált visszafeküdt 10 másodpercre és kezedet előröl, Alex anyu úgy kb. egyig bírta a felugrálást az ágyból, egykor átvetten és jött a védőnős tipp ismét, kényelmesen lefekszem a mellkasomon vele, és indul a verseny ki alszik el előbb, általában Ő, és nem sokra rá én is, elaludtunk egy jó óra múlva keltem, hogy már egy kicsit nehéz, jött a nagy ötlet lefektetem közénk. Itt csendben megjegyzem ezt még születése előtt megbeszéltük Alex anyuval, hogy nem altatjuk köztünk, ne szokjon rá. Reggel mondjuk kaptam is érte, jött a nagy monológ a megbeszélt dolgokról, próbáltam védeni magam, drágám, ha felsír így legalább kéznél van, nem kell átmenni érte az ágyába, hanem csak ráteszem a mellkasomra és alszik, így te is tudsz nyugodtan pihenni.